én tisztelem annyira a szerelmet
madárdal előtt nyitok ablakot
párom előtt is előbb nyitok lelket
vágy nem erőszak kényszer durva drog

én tisztelem annyira páromat
szóval kérlelem rakok puha fészket
fehér ágyon színes virágokat
tavasszal sziromba pattannak rügyek

nevén a szerelemet nevezem trillák
sóhajok illatok rebegik a titkát

szerelmemnek van karja a haján
bekövetkezik a reggel fény szalad
simogat és dal hagyja el ajkát
érzi súlyát ha ébrednek a szavak

+ 2

+ 0