vers
próza
vers
próza
Hó alatt füvek PDF Nyomtatás

Leesett a hó, beborítja a talajt.
A füvek lelapulnak mert fáznak a hidegben,
szeretik egymást, ezért összebújnak.
Ha kiállok a Nagy Arénába rám is hull a fehér „áldás”,
lelapulok, de egyedül vagyok,
nincs kivel összebújni, vakok vagyunk,
nem találjuk egymást.
Majdnem azt gondoltam, hogy nem szeretnek.


+ 0
+ 0