Későn fekszek és későn kelek, hogy legyen ideje a béklyónak kinőni a bokámon. Ha kérdik, mi történik, csak rámutatok, kezeimet széttárom és válaszolok: Én még így is erőlködök. Önszántamból viselem ezt a súlyos mentőövet, ami csak lehúz, de legalább van rajtam valami.