Hahogy úgy esik a fény, Olyan szögből és a Nap Tompa narancssárgája Hívogat, előbukkan
Az érett zöld árnyéka, De már halál is az új Pillanatban, bólogat Rőt kalász és erdő.
Mivégre vagyunk mi itt, Villan a lét s eltűnik. A vízen végtelen nyom, Cirpenés siklik árván.
+ 81 + 1 |