vers
próza
vers
próza
Címlap Vers Péter Éva Erika Ablakzörejnyi nesz
Ablakzörejnyi nesz PDF Nyomtatás

Járunk a város elbetegült testén,
és utcakékek a koppanó lépések,
- a szív itt is, ott is ablakzörejnyi.
Ha becsukódtunk, s nincsenek rések,
 
hol egymásba halkuljon el a sötét,
megérni képes-e a párás percfény?
Szemekben nyílnak-e dáliák, őszikék?
Már folton folt a szeretet-erszény,
 
már kicsörgött belőle a múlt, jelen,
erős tölgyből kitörött a végzet,
s nem mezősül vissza az, mi elenyészett.
 
Nincs, mi hidat húzzon át a végzeten;
a szó kalásza betűnként tarolt,
a város lázgörbéjén felakadt a hold.


+ 5
+ 1