Én, Milton Acorn, első ismert nevem
Nem ez volt, de a volt életem tudom,
Egy szigetről jöttem, gyakran visszajárok
Békéért, de csak viszállyal találkozom.

’míg jártam látogatni nem volt zseb
A szent nadrágon s uralkodott a seb;
És kedvenc kifogásom mindezek után,
Ha az időjárásban dúl egy hurrikán.

Fröcsögő színű idő jelölt engem,
Ilyen ember vagyok, tele látszattal;
Többször jöttek, hogy mi a költészetem,
S visszajött a bírálat aljassággal.

Gyakran társsal, gyakran egyedül voltam,
Nem baj, hogy a próbán nem választottam,
Hogy melyik kell. Voltam bántalmazott,
De ez gyakran csodás hasznot hozott.

Mi az ember, ha rosszra használjuk fel?
Átlépek feledve a történtek fölött.
Mi egy nap, ha nem bír jelentőséggel
A napkelte és napnyugta között?

Ha mostani szeretőm rám talál, kedves,
Szelíd leszek, bár túl hirtelen vagyok.
Egy másik: hallottam hívott, mint nemes,
de híresztelte, hogy nem is csillogok.

Aki egy szigeten születik, biztos
Hogy őslakó lesz természetes helyén.
Míg fölnövekszik, van jó oktatása
S élete egy országban, egy Földtekén.

Én hirdetni fogom, hogy vörös zászló
A föld? Rózsaszín húsú csillám homok.
Tudtad, hogy hangszíne egy drágakő?
Én minden színében színnel álmodok.

Talán csak a színekről álmodozom,
Ott nőttem föl a prizmás ég alatt,
Ez a többszínű ragyogó transzparens
felváltva fröcskölt és mosott csillagokat.

Minden vélemény kell. Kicsi a sziget…
Én megszoktam a harcot ellenük.
Uram, köszönöm az ellenségemet,
Ki már gyermekként edzett engemet.

Bocsáss meg Istenem a sértésekért!
Felelős volt és hozzád imádkozó…
…egy kínlódás minden számolási mód,
mert agyalásra jelölt egy Szigetlakó. .

Első a rossz volt, a jó csak második:
A napok kölyke voltam, ifjú és úr,
Nem érdekelt sok szabály, tiszta erény,
De ezt nem folytatom, ez kárhozat…

Kárhozat! Kárhozat, mondtam? Ez dicső kor,
Mikor ős-szabály az osztályok harca
S harc megint. Nagy korok változásakor
történés van… S én vagyok egyik arca.

Ford: Németh Dezső

+ 3

+ 0