vers
próza
vers
próza
Feloldozás PDF Nyomtatás

Maradj ma
még velem!

A holnap, hidd el
létezik, a ház előtti
lámpaoszlopon
guggolva nézi
át a tegnapom az
esti vétkekig,
bűntudattojást
tojik, s erőszakolva
nyomja le a
torkomon a
szívemig.

Talán elűzi két
karod a csúf
madárt, ha úgy
ölelsz, mint
várva várt Fiát
az Egy Anya,
talán erőt ad az,
ha suttogod felém;
„Szeretlek téged,
ó, te ostoba…”


+ 4
+ 0