(egy Radnóti témára)
alszik a nád és alszik a nádban a hajnali álom, alszik a zizegés és alszik a pára a faágon; érik a sötét a füzesben, a vízen köd gomolyog, alszik a parton az erdő, és benne a hangyabolyok, odvában a mókus, és lúd csapat kinn a vízen, ahogy fiatal lány alszik, alszik a május szelíden, alszik a fűben az Isten, zaklatott álma nehéz, arról álmodik éppen: nincs többé gondviselés.
+ 5 + 0 |