Hadnagy Jóskához
Nem betűk, nem szavak alkotják a messzi égboltot, amerre a tekintet jár (nincsen elkalandozás). Nem az aranyló sárga, kába kék, szutykos szürkeség s elomló feketeség festi mennybolttá az eget, amely nélkül nincs levegő, pátosz, s kiszippant az űr. Nem az éjszaka álomhiánya-álomkórsága tesz álmodozóvá, hiszékeny emberré, lényeggé, csak a nyelv, mit anyától tanulsz, csak a nyelv szövi át titkos mintákkal életedet.
+ 2 + 0 |