minden most kezdődik el ahogy árad a csönd felfoszlik valóságunk szála átléphetnél szíved kitárva s eltörölném azt a vonalat szilánkosra zúzott szavak fáradt fakír meztelen lelkem nem féltem szöges ágyad menedékem azt mondod macska vagyok hízelkedem és fújok aurámból védőburkot húzok rád hogy ne bántson a világ jobban mint én ha megsebezlek de neked súgom kedves a minden most kezdődik el hogy letéphesd szirmonként összeragasztott százszorszép-szerelmünket
+ 0 + 2 |