Hajnal neszei ébresztenek igét, feltámadottért zúg harang, álmos vágyakra omlanak rekedt szavai miatyánknak.
Mennyei hajnal neszei keresnek tétova lelkekben fészket, s kínálják megszegett kenyérnek ártatlan vérével áztatott ízét.
Hajnal neszei ébresztenek időt, fénnyel ölelt lendületet, leporolnak golgotai kereszteket, s szőnek reményt hazaindulóknak.
+ 1 + 1 |