vers
próza
vers
próza
Alulról felfelé PDF Nyomtatás

és ketten.
vagyunk sötétbarnán
ölelkező szemeinkben
Áradó lustabarna örömben,
pupilládba szorul a tágas pillanat!
Vele mozdul a világ, vele mozdulok én is -
fekete cseppje fickándoz : összeszűkül, kitágul újra!
Megmerülök. Bársonybarna tükörtó közepén a mélység
Medrünkben lágyan fürdőzik a meztelen, parttalan meleg.
lassan készül, fészkelődik,hangolódik rám, színesül a csend. Csönd.
Vásznamon még halvány, világosbarna lehunyt arcod. Szivárványhártyádban

ALULRÓL FELFELÉ


+ 1
+ 0