vers
próza
vers
próza
Címlap Pályázatok – próza Petz Éva Vendetta a Kossuth utcában
Vendetta a Kossuth utcában PDF Nyomtatás

– Meghaltál. Végre kimúltál! Végre látom a halott, szőrös, ronda tetemed!
Igen, rólad van szó, te, minden lében kanál, provokáló féreg! Te, aki elcsábítottad tőlem Őt, akit mindennél jobban szeretek. Rólad, aki galád módon megvontad tőlem a folytonos figyelmét és szeretetét, holott én tudvalevőleg százszor, sőt, ezerszer jobb vagyok nálad! De nem! Nem lesz ilyen többé! Véget vetettem az uralmadnak! Nincs többé hatalmad felette! Mától fogva csak az enyém! Az enyém!
Nem lesz már soha többé olyan nap, hogy téged mindenhová hurcolász, engem meg kint hagy a nappaliban egyedül, magányosan, azzal a pár darab újsággal, ami lefoglalhatja a figyelmem. Megszűnt ez a mai nappal!
És soha, de soha többé nem kell amiatt szorongjak, hogy a merev, szépen megtervezett gombtekinteteddel engem pásztázol, mintha csak azt sugallnád ezzel is felém:
– Ő engem szeret! Én fontosabb vagyok neki! Te csak másodrangú vagy!
Nem kell ettől féljek, ugyanis már nincs szemed! Eltüntettem, hogy még holtodban se lásd Őt! Nem érdemled meg! Egyedül az egyik füledet hagytam meg, hogy halld, amint azt mondja nekem:
– Oh, köszönöm, Nyuszikám, hogy megmentettél ettől a szőrös borzalomtól!
Mert csak ennyit érdemelsz. Egy nyamvadt fület! Ennél még egy picivel sem többet. Már csak a tetemed kell eltüntessem, mielőtt észreveszik, hogy mit tettem.
De oh, mi ez? Mi ez az éktelen zaj? Ne, elkéstem! Itt áll velem szemben Ő, és meredten, enyhe borzadállyal az arcán figyel. Már csak két lépés, már csak egy enyhe lélegzet, és eldől a sorsom, de addig is cselekszem. Egy utolsót tépek a megmaradt csoffadt füleden, hogy érezd, most már tényleg véged.
Már hallom is. Már hallom is a dicséretet, amit hősöknek szoktak regélni az elejtett vad tetemén…
– Negrittóóó! Köpd ki annak a kurva mamusznak a fülét! Hallod? Istenem, ez az idióta kutya szétrágta a kutyás mamuszom! Bátyus, segíts!
– Látod, balfék? Már kurva is vagy! Győztem!
Még azt sem érdemled meg, hogy távozóban kiadósan oldalbapisáljalak. Pedig megérdemelnéd… (ahogy állítólag, én is a verést…)

2012.04.14.


+ 0
+ 0