- Na, hol tartasz?
- A második mondatnál.
- És mennyi kell?
- Minimum kétezer-ötszáz leütés. Az kábé egy telegépelt oldal.
- Húú, de gyengén állsz. Húzz bele! Egyébként miről kell írnod?
- Ahogy a címből is láthatod: a Naprendszer újrafelfedezéséről.
- Mit értenek az alatt, hogy "újra"?
- Azt, hogy egyszer felfedeztük, másodjára pedig meghódítjuk.
- Cccc.
- Mi az, nem tetszik?
- Szerintem felesleges meghódítani. Mindenütt jó, de legjobb otthon. Régi közhely, de igaz. Miért hódítanánk meg nagy fáradtsággal a többi bolygót, amikor itt van a sajátunk? Csak idő-, energia- és pénzpocsékolás.
- Csak gondolj a régi kontinensek felfedezésére: mennyi új szokást, élelmet satöbbit hozott.
- Na persze. És az őslakosság kipusztulását. Vagy ha azt nem is, a rabszolgasorba döntését.
- Áldozatok mindig vannak.
- Na, ez is egy orbitális közhely. Addig nincs is gond, amíg mi vagyunk a hódítók. De mi van fordított helyzetben? Ha bennünket akarnának meghódítani?
- Egyelőre nincs ilyen veszély.
- Nana. Van, aki látott már UFÓt. Lehetnek értelmes lények a Naprendszerben rajtunk kívül is.
- A tudósok szerint kicsi az esélye. Ne parázz.
- Csak úgy, közbevetőleg: mennyinél tartasz?
- Már több, mint ezeregyszáz karakter megvan. Majdnem fele kész.
- Gyenge, nagyon gyenge. Egyébként - nem azért, hogy beleszóljak, de ha már írásra adtad a fejed, ráadásul pont ilyen témában, akkor - írj arról is, hogy már több szondát kiküldtünk több bolygóhoz is, bár ezek közül a bolygók közül eddig csak egyetlenegy tűnik "életképesnek".
- Tessék, írtam róla. Most boldog lehetsz. Egyébként az egy is több mint a semmi. Egyelőre pont elég, ha egyetlen bolygón telepeket tudunk létrehozni. Idővel részben vagy egészben át tudjuk alakítani a terepet a saját igényeinknek megfelelően, és áttelepíthetjük a lakosságunk egy részét. Nálunk úgyis túlnépesedés van.
- Azért én féltem egyrészt magunkat, hogy mi vár ránk a többé-kevésbé ismeretlen új világban, másrészt féltem ezt az új hazát is: idővel - a mi hatásunkra - valószínűleg teljesen átalakul, és sok-sok generáció múlva már hasonlítani sem fog egykori önmagára.
- Tisztára elérzékenyülök.
- Na ne mondd. Karakterszám?
- Több, mint kétezer-egyszáz.
- Na, lehet, hogy lesz belőle(d) valami.
- Kösz.
- Ez a legkevesebb. Gondolom, a minimális leütés számot célzod meg.
- Gondolhatod. Amint elérjük a kétezer-ötszáz karaktert, azonnal vége a történetnek.
- Mivel fogsz zárni?
- Semmi különös: leírom, hogy már nem sok idő van hátra ahhoz, hogy az előzetes feltérképezés után elinduljunk az "új hazába", a Naptól számítva harmadik - kék - bolygóra, hogy a sajátunk mintájára csináljunk belőle egy újabb Vörös Bolygót…

+ 2

+ 0