vers
próza
vers
próza
Gyere fel a dombra PDF Nyomtatás

Matyómintás ég borul fölénk,
s bár felénk még a madár sem jár,
azért te meg én kettecskén
boldogan heverünk patchwork kertecském
folt-füves, selyemhűs ölén.
Az ég padlását kékre festi az északi fény,
kényes hártyaként feszül rajta a szivárvány.
Látogass meg máskor is, gyere fel a dombra,
ott lakom én,
túl az óperencián,
a világ legvégén.


+ 4
+ 0