vers
próza
vers
próza
Címlap Verselemzés Kívánalom és intelem
Kívánalom és intelem PDF Nyomtatás

Elmélkedés József Attila „Csak az olvassa…” című verséről.

Csak az olvassa versemet,
 U  - /  -  -  /  U  - / U   -
ki ismer engem és szeret,
 U  - /  U  - /  -  - /   U   -
mivel a semmiben hajóz,
  U  U/  -  - /  U  -  /  U  -
s hogy mi lesz, tudja, mint a jós,
   -    U /   -  -  / U   -  /  U  -

mert álmaiban megjelent
  - - / U U / - - /   U  -    
emberi formában a csend
-   U / -  -  /  -  U /  -   -
s szivében  néha elidőz
    U  - /  -  - / U U/ U  -
a tigris és a szelíd őz.
 -  -  / U - / - U/ -  -

 Minden költő szeretné, ha ismernék, megismernék költészetét, azon keresztül a lelkét, gondolkodását, és azt a környezetet, ahonnan származik. Igazán csak az a versolvasó tudja beleélni magát a költő által megkomponált műbe, aki versein keresztül megismeri és megszereti költészetét. Azért írja a költő a harmadik sorban „mivel a semmiben hajóz”, mert senki se számítson arra, hogy nagy életproblémáit megoldják a versek. A vers szellemi utazásra hív, a költő és az olvasója a verssel hajóznak együtt, mégpedig álomvizeken, és a vers-olvasónak tudnia kell, mint a jósnak, hogy nélküle nem vers a vers, csak megírt papiros.
  De aki tudja, érzi a verset, annak ott van még a gondolkodás csendje, a cselekvő csend a szívében, ahol szemben van egymással ragadozó és áldozat, de nem azért van ott a ragadozó tigris, hogy felfalja a szelíd őzet, nem teheti, mert emberi formában van a megálmodott csendben.
  A „Csak az olvassa”című vers, nem csak kívánalom, hanem nagy intelem a felületes olvasóhoz, és főleg azokhoz, akik a rend szolgái, a tiszta szó tagadóihoz, a kufárokhoz, mert azok szívében csak a tigris van jelen, mert ha az őz is ott lenne, azonnal széjjelmarcangolnák. De a szelíd őz sem kell egyedül, mert az élet nem csak szelídség és jóság, hanem harc, és a költő sem lehet csak belenyugvó áldozat, néha tigrisként kell harcolnia az emberibb igazságért.
 József Attila egyszerű versformát választott intelméhez, kívánalmához, az ősi magyar nyolcast (de a jambusokat is: négyes jambikus sorok), és a páros rímet, és nem véletlenül: a szegénység gyermeke volt, és azt szerette volna, hogy az egyszerű emberek olvassák és szeressék verseit.

  U  : rövid szótag
  _ : hosszú szótag

Németh Dezső
Budapest, 2005. február 9.


+ 14
+ 2