vers
próza
vers
próza
image image image image image image image image image
Pusztulás

megbondul a láthatatlan harang
ajtó nyílik az álmodóra
homloka fehér forrás
remegő kezek az égbe emelik
beomlott alagútban a magányos
lehajtja fejét

Barna T. Attila további versei

Nagyapám

Körmök öreg, sárga monolitja,
lazára tömött házidekkek.
Sercegés, foszforfüst, gyufaszikra,
csikkek, miket itt felejtett.

Babonás csend, a meszelt falakon
semmi kereszt és semmi szentkép.
Csak nikotinszag, viaszkos vászon,
s csonka dombokban dohányszemcsék.

Csillag Tamás további versei

A két Lenkey

1977-ben jelent meg Nemeskürty István: Kik érted haltak, szent Világszabadság! című könyve. Petőfi verse, és az ebben talált dokumentumok keltették föl az érdeklődésemet Lenkey János ‘48-as honvédtábornok, majd fivére, Lenkey Károly honvédezredes személye iránt. No, meg talán az, hogy az én dédapámat is Zádorfalvi Lenkey Pálnak hívták.

T. Ágoston László művei

Kifogytál magamból

kifogytam magamból
öreg időm fázik
csillagom kicsurran
nem bírom hazáig

kifogytál magamból
elárvult a lélek
hulló falevelek
hazáig kísérnek

Németh Dezső további versei

Birkenau

Álmomban szén-cinkék
csontjaival fűtök
Lélek-hideg éjjel
nagy szem telihold rí

Vasi Ferenc Zoltán további versei

Hommage'a...

W. B. Yeats

almavirág lány
vár napliget, holdliget
csontfehér asszony

Ted Hughes

hold-bálnák úsznak
ezüst víztölcsérekben
a tenger felett

Botos Ferenc további versei

Tavaszforduló előtt

Idők tele,
életek hava...
milyen hűvös az
arcod mögötti alkony.
De kitavaszodunk -
Remény-fehér holló
magasra szállj!

Németh Erzsébet további versei

Zizeg a sors

kojtorog bennem a líra
versfüst száll a gének körül
lelkem hozzád megérkezni
a szóbiciklire fölül

köröttem kottagatyában
szorgosan füvet nyír a dal
s a rímmezőn minden virág
friss illattal rólad szaval

Magyari Barna további versei

Ahogy a világ kifoszt

A Szó engedi, hogy lelkekbe láss,
s ez érdekes-fájdalmas utazás.
Ha Vers a vers, akármint megvetik:
megtalálja igaz isteneit.

Ha Vers a vers: rád néznek ég-szemek,
s kifényesednek volt-fénytelenek.
Pusztulásban is más idő Időd:
távozóban megmutat érkezőt.

Lelkes Miklós további versei

MOTTÓ

„A múltban lírát szült
Érzékeny ős ideg
Most talán esélyt ad
Nekem... vagy bárkinek”

Szónok János: Lant

Címlap

Sajnos ez a tartalom nem létezik.

Ön a http://www.kislant.hu/index.htm oldalt kereste, de nem találjuk a rendszerünkben. Mi lehet a baj?

  • hibás a hivatkozás, amiről érkezett
  • az oldal időközben el lett távolítva, vagy más nevet kapott
  • esetleg elgépelte a címet?